Sándor István több szakkönyvet és rengeteg szakmai szöveget írt már, amikor úgy döntött, regényírói babérokra tör. A kéziratát kíváncsian olvastam, és meglepődtem, mennyire wodehouse-i a humor. Aki a Psmith- vagy Jeeves-történeteket szereti, az bizonyosan Sándor István-rajongó lesz!
A lektori véleményben azt javasoltam Istvánnak, a leírásban közölt információt mutassa inkább jelenetben, azaz írjon több cselekvést, történést és párbeszédet ahelyett, hogy megmondja az olvasónak, hogy is volt. A megoldás is kissé bonyolultra sikerült, és későn derült ki, javasoltam, hogy picit egyszerűsítsen rajta, és hamarabb helyezzen el a szövegben nyomokat arra nézve, mi minden van a háttérben.